Vidéki élet pro és kontra döntés előtt állóknak egy, a hármashatárhoz költözött család szemszögéből
–vendégszerzőnk Juhász-Kispál Zsóka bejegyzése-
Van az a pont, amikor erősen elgondolkodik a szülő, hogyan tovább. Maradjon-e a városban, ahol annyi lehetőség van mind munka mind szabadidő eltöltése tekintetében vagy költözzön családostól falura, ne adj Isten tanyára és éljen szimbiózisban a természettel. Mi legyen? Vidéki élet vagy maradjon a jól megszokott város.
Bennünk két éve fogalmazódott meg, hogy ahol vagyunk, a főváros egyik külső kerülete, nem szolgál már bennünket. Változtatni szeretnénk az életünkön, a hétköznapjainkon és szeretnénk életminőségben javulást elérni. Dönthettünk volna úgy, hogy egy Pest megyei kisvárosba költözünk, nem elszakítva teljesen a köldökzsinórt a nyüzsgő Budapesttől, ingázva minden áldott nap órákat. De mi gyökeres változást akartunk, valódi környezetváltozást, repülőgépzaj-mentes életet, csobogó patakot, nyáron is zöldellő erdőt, összetartó közösséget, és egy nyugodt, kiegyensúlyozott életet a két gyermekünknek. Nézzük, az elmúlt fél év alatt mi valósult meg ebből és mi nem.
Körülmények
„Ha falura vagy vidékre költözöl, érdemes azzal számolni, hogy a komfortfokozat nem teljesen ugyanaz, mint városban. Sok faluban egyáltalán nincs gáz, az áram gyakran elmegy és a fűtés gyakran fatüzeléses kazánnal vagy cserépkályhával van megoldva, amit nem lehet fél napokra magára hagyni.”
Ez nyilván a szülők szempontjából fontos, bár, ha a gyerek ahhoz szokott, hogy bármikor kipattogtatnak neki mikróban kukoricát, azért okozhat fennakadást. A faluban kevesebb a szórakozási lehetőség, mármint amit a városiak hagyományosan annak tekintenek. A művházakban, kultúrházakban – ha szerencsénk van könyvtárakban – lényegesen kevesebb programot szerveznek. Ezért a korábban megszokott helyek helyett – például játszóház -, más lehetőségek állnak rendelkezésre. A mi falunkban és a szomszédos településeken például rendszeresen van színházi előadás, bábozás, mesemondás. A legközelebbi város 8 km, ahol még több szervezett program van nekik, de ha nem ragaszkodunk az eddig megszokott programokhoz, a természet számos lehetőséget kínál.
Környezet – A vidéki élet ajándéka
Aki falura költözik, nagyrészt azért is teszi, mert a természet öleli körbe. Erdő, tó, patak, ami szinte mindenütt elérhető, állandó játszóteret biztosít a gyerekeknek. Ha szerencsénk van, épített játszó is van a közelben, de ha nem és az udvarra sem cél telepíteni egyet, akkor bármerre indulunk is el felfedezőútra, biztosan találunk olyan útvonalat, amin élvezet lesz nekik is végigsétálni. Vannak olyan időszakok és terepviszonyok, amelyek nem teszik lehetővé a kintlétet, ez falun lényegesen többször fordul elő. Itt vagy megengedőek vagyunk és nem foglalkozunk a köldökig sáros gyerekruha problémájával, vagy olyan ruházattal szerelkezünk fel, ami mindennek is ellenáll.
Barátok
Nem árulok zsákbamacskát, a korábbi barátokkal meg fog szakadni a kapcsolat. Egy ideig még lehet beszélni, írni online, de ez egy idő után elhal. Teret ad az újnak. Néha nem könnyű kezelni a gyerekek honvágyát a barátai után, de aztán egyre többet beszél az újakról. Az a tapasztalatom, hogy falun a családok jobban igénylik – és idejük is van rá -, hogy összejárjanak, közösen menjenek le a tóra vagy egymáshoz beszélgetni, míg a gyerekek együtt játszanak. Pár hét után már ismertem több gyerek szüleit és igazán szoros barátságok kezdenek kiépülni. A városban mindenki rohant, ilyen szakkör, olyan foglalkozás és egyszerűen nem volt alkalom arra, hogy minőségi időt töltsünk együtt mi, kisgyerekes családok.
Itt odafigyelünk egymásra. Feltűnik, ha nincs a megszokott gyerek a buszon, rögtön megy a „riadólánc”, mi van vele, beteg-e, kell-e segítség. Persze ez egyben hátrány is, hiszen egy faluban mindenki tud mindent. Tényleg mindenki, tényleg mindent. Ha történik valami, mire felsétálsz a falu központjába, már visszahallod a történteket.
Iskola/ óvoda – A vidéki élet hétköznapjai
Számunkra ez kulcskérdés volt, hogy van-e a faluban. Mert nem akartunk emiatt városba ingázni és szerettük volna, hogy az itteni gyerekekkel legyenek egy közösségben. Szerencsénk volt, mert olyan helyet találtunk, ahol mindkettő van, az iskola kiscsoportos (34 gyerek van a 8 osztályban összesen!) és kis mikrobuszok viszik be a falu dombjai között élőket az intézménybe. Ez tényleg álomszerű.
Mi nem akartuk „versenyistállóba” íratni őket, ellenben fontos volt nekünk a személyes kapcsolattartás és hogy a pedagógus valóban ismerje a gyereket, a körülményeket. Összeköszönünk a boltban, együtt veszünk részt az adventi kézműves programokon vagy találkozunk az erdei túrán. Aki viszont arra kényszerül, hogy szomszédos városba utaztassa a gyereket, az gondolja át, tudja-e vállalni minden körülmény között és később pedig van-e lehetőség összefogni valakivel vagy bebuszozni. Érdemes utánajárni, mennyire fejlett technikailag egy-egy falusi iskola, van-e lehetőségük a gyerekeknek a modern technikával is ismerkedni, vagy esetleg otthon/ magántanárnál kell majd elsajátítani az új vívmányokat, gondolok itt digitális beadandókra, dokumentumszerkesztésre vagy prezentáció készítésére.
Utazás – A vidéki élet realitása
Egy faluban nincs mindenütt aszfaltos út, sokszor csak szórt köves- vagy földút áll a rendelkezésre. Ezt érdemes előre felmérni, az autónk – ha van -, alkalmas-e arra a terepre. Egy ismerős család hetek óta nem tud kijönni a tanyájukról csak gyalog, mert a terepjáró is elakad a sárban. Ha pedig tudjuk, hogy tömegközlekedést fogunk használni, érdemes a menetrendet is ellenőrizni, mert nálunk például összesen napi 4 busz megy a városba.
Orvosi ellátás -A vidéki élet hátránya?
Kisgyerekes családnál különösen fontos, hogy a gyerek szükség esetén kapjon orvosi ellátást. A faluban nálunk van gyerekorvos, a rendelőintézet pedig 10 perc kocsival. Nagyobb kivizsgálásokra mi meghagytuk a pesti címet is, így az éves szűrésekre oda járunk vissza.
Vásárlás – Vidéki élet az online vásárlás korában
Ami a gyerekeket és érintheti, főleg, hogy a mi családunk fele gluténérzékeny: a faluban egy kis bolt van, minimális árukészlettel. Nagyobb bevásárlást heti egyszer a szomszéd városban csinálunk, illetve sokminden olcsóbb Ausztriában, valamint Szlovéniában. Más bolt nincs a faluban, így a ruhát, játékot, irodaszert vagy a városból szerezzük be vagy online rendelünk. A GLS futár második alkalomra már azt is fogja tudni, mikor indulsz boltba és útközben odaadja a csomagot.
A faluban házi tojást, tejet, sajtot és mézet tudok beszerezni. Idővel szerintem húsárut is, csak még idő kell, hogy megtaláljam a forrásokat. Sok Pestről betelepülő kezd most állattartásba vagy kézműves termékeket készíteni, így ez előnyt jelent azok számára is, akik nem termelni akarnak, hanem csak élvezni a helyben készült ételeket, italokat, tárgyakat. A gyerekeket még szoktatom a más állagú tejtermékekhez és hogy a kolbász nem csomagolt.
Személyiségbeli változások – A vidéki élet következménye
A gyerekekre szó szerint rászakad a nagy tér, a szabadság érzése, a korlátok nélküli élettér, ami magával hozza, hogy bátrabbak, bevállalósabbak, nagyobb az önbizalmuk. Kiélhetik a felfedezés iránti vágyukat, szabadon mászhatnak fára, járhatnak be ösvényeket, magukba szívva a növények-állatok tanítását.
A gyerekek nagyon rugalmasak. Rugalmasabbak, mint hinnénk. Mi a városban végigcsináltunk egy oviváltást, 2 csoportváltást, számos ovo néni cserét, és egy leendő elsőssel és egy nagycsoportossal költöztünk albérletbe 300 km-rel messzebb – házunk még épül -, és nem azt látom rajtuk, hogy megviselte volna őket. Engem jobban, de csak mert magamból indultam ki és aggódtam, ők hogyan fogják lekövetni a változásokat, ami mint utólag kiderült, felesleges aggodalom volt csak.
- vendégszerzőnk Juhász-Kispál Zsóka bejegyzése –
/A témáról további cikket ide kattintva találsz: https://varosbolvidekre.hu/videkre_koltozes/
